Ha sütemény lennék, akkor brownies lennék

A heti háromszori sütemény sütést redukáltam egyre, éppen ezért nagyon megválogatom, hogy milyen receptet próbálok ki, hiszen ennek az egynek jónak kell lenni. Ez az egyféle sütemény kell, hogy kielégítse az édesszájú családomat. Tapasztalataim szerint jól teszem, ha valami nagyon csokoládéssal készülök, mert annak kivétel nélkül minden családtag örül. A krémes-gyümölcsös desszertek ideje még nem érkezett el hozzánk. Őszintén bevallom, én is a legjobban a nagyon csokis, tömény süteményeket szeretem. Ezt a Nigella-féle brownies receptet már többször készítettem, de ilyen jól még nem sikerült. Kicsit még mindig túlsütöttem, de a következő alkalommal már ez sem fog előfordulni. Fele adagot készítettem, mert nekünk így is elég volt.

Hozzávalók:
185 gramm vaj
185 gramm étcsokoládé
3 nagy tojás
1 csomag vaníliás cukor
250 gramm cukor (ha lehet porcukor)
115 gramm liszt
1tk só
150 gramm durvára tört dió

Elkészítés:
A vajat és a csokoládét felolvasztom, vagy a mikróban, vagy vízfürdő felett, majd hagyom egy kicsit kihűlni. A tojásokat a cukorral és a vaníliás cukorral jól kikeverem, majd hozzákeverem a csokit és végül hozzáadom a lisztet, a sót és a darált diót. Egy kivajazott és sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöm. 180 fokon kb. 15 percig sütöm. Ez a sütemény akkor jó, ha kissé olyan, mintha nyers lenne. Nem szabad túlsütni, mert akkor túl száraz lesz. Nekem is a szélei kissé túlsültek, de a közepe...mennyei.
(forrás: Nigella Lawson: How to be a domestic goddess)

5 perces vacsora

Mostanában 5 percem van vacsorát készíteni. Az esti megérkezés, átöltözés, etetés, pelenkázás, sírás, fürdetés, etetés, fektetés közben ennyi idő jut elkészíteni vacsoránkat, amit legkorábban akkor tudunk megenni, ha már minden gyerek elcsendesedett (vagyis alszik). Nyugodt hangulatú, kellemes családi vacsorákról most szó nem lehet, mert a nagyfiú éppen 2 másodpercet sem bír egy helyben ülni, a picinek meg minden este szüksége legalább fél órányi sírásra. Persze tudom, hogy egyszer ennek is vége lesz, hamarabb, mint gondolnánk.
Addig is ilyen gyors vacsorákkal kényeztetem magunkat.
Nem kerül bele sok minden, csak egy marék rukkola, 5-6 szem koktélparadicsom, egy kis lucerna, vagy brokkoli csíra. Az egészet jól megöntözöm extra szűz olívaolajjal és jó fajta, édeskés, sűrű balzsamecettel, tekerek rá sót és borsot. A saláta tetejére pedig 2-3 szelet pármai sonkát teszek és durvára vágott parmezánt. Kettétörünk egy bagettet és finom sózott vajjal befaljuk.
Ha éppen van itthon, akkor bort is bontunk hozzá. Kedvenc vacsoráink egyike.

Pirított tészta, csak nekem

Vészesen fogy az időm. Egyszerre történik nálunk minden, főzés, etetés, reggeli, öltözés, pelenkacserék, takarítás, mosás, ing vasalás, séta, altatás. Egy időre letettem arról, hogy jól átgondoljam a napi bevásárlást, az ebédek előkészítését és azt, hogy minél egészségesebb alapanyagokkal dolgozzak. Egy kéthetes csecsemő és egy kétéves izgő-mozgó fiúcska mellett nem könnyű. Ilyenkor készül sokszor mákostészta, palacsinta, rántott hús, krumplipüré stb. Ezek a gyerek kedvencei. No meg persze a zöldségleveseim, amiket szintén imád és ez helyre teszi lelkiismeretemet is. A minap a fiúk mákostésztát ettek, amihez együtt választottak egy mókás rövid makarónitésztát.

Én a kifőtt tésztát magamnak megpirítottam egy kis szezámolaj és szójaszósz társaságában, majd szórtam rá pirított szezámmagot és beleforgattam egy pár levél zöld salátát. Leánykám ugyanezt ette, bár ő anyatej formátumban. Isteni volt. Ebéd közben egy pillanatra úgy éreztem, a két mákostésztaevő megirigyelte az én ebédemet, de a szezámmag és a szezámolaj eltántorította őket a kóstolástól.

Leánygyermek

Örömmel értesítem minden kedves olvasómat, hogy megszületett második gyermekünk. Gyönyörűszép és leány! Így immáron hű lettem blogom nevéhez és amennyiben mesterszakács fiamból mégiscsak olimpikon lesz, úgy leányomban lesz minden reményem. Igyekszem mielőbb tanítgatni, addig is anyatejjel juttatok mindenféle finomságot belé. A receptekkel még egy kicsit várok, mert bár nagyon jó gyermek, kulináris pályafutásom nem mostanában tör a csúcsra.
A közeljövőben tervezem, hogy még egyszerűbb és még gyorsabb ételeket készítek mert a kicsi fiú és a még kisebb leány mellett, még gyorsabban kell mozognom a konyhában.

Válogatós-e a gyerek?

Édesanyám ma reggel elejtett megjegyzése nem hagy nyugodni. Azt mondta ugyanis, hogy szerinte elég válogatós a gyerek. Úgy érzem át kell gondolnom, ez valóban igaz - e, valóban válogatós a gyerekem?

Lássuk csak, tény, hogy bizonyos dolgokat nem eszik meg, és ha pont olyan étel van ebédre amit nem szeret, akkor inkább nem eszik. De ilyen nem túl gyakran fordul elő, mivel igyekszem olyan ebédet főzni, amit mindannyian szeretünk.
Nos, ez normális, máshol is így van.

Tény, hogy ha étterembe megyünk, akkor nem könnyű fitnesz salátát kér a gyerek, hanem inkább sültkrumplit és az alma helyett is inkább a fagyit választaná (rajtunk múlik, mennyit engedünk!) - de nem így tennénk mi is, ha nem kéne folyton az alakunkra gondolni?

Minden reggel együtt főzünk, a gyerek a saját tűzhelyénél én az enyémnél, alapanyagot neki is adok, lássuk mit készít belőle.

Tegnap magától vette le polcról a boltban a gyönyörűen pirosló darált bélszínt, mondván készítsünk ebből valamit. Ma ugyanúgy megsózta, megborsozta a héjjastul felvágott krumplit, mint én, meglocsolta olívaolajjal és még friss kakukkfűvel is megszórta.

Nem, nem válogatós a gyerek. Van sok minden amit pillanatnyilag nem eszik meg, de szereti a húst és a halat, a krumplit és a tejet. A teljeskiőrlésű kenyeret minőségi vajjal, a banánt és a tojást. Szereti a zöldségleveseimet, amiben mindenféle zöldséget belerejtek és finom krémesre pürésíten néhány szem krumplival. Ismeri a friss zöldfűszereket, a frissen őrölt sót és borsot, és nem ismeri az ételízesítőket.

Szép magas, egészséges, sosem beteg és nem kap vitamint, ez mindent elárul.

Nem szereti a túrós tésztát, na és? Itt úgysincs túró.

Mai ebédünk a héjában sült fűszeres krumpli és az apró fasírtgolyók. Kézbe vehető, finom ízes és egészséges.

Mákos guba

Ismét egy régimódi étel. Még sosem készítettem mákos gubát. Emlékeim szerint sem anyukám, sem nagymamám nem készített. Nálunk valahogy nem volt felkapott édesség. Valószínűleg a mák miatt. A mákos bejglin kívül nem is emlékszem gyermekkoromból más mások süteményre. Amikor férjhez mentem, akkor kezdtem el mákos ételeket készíteni, mert a férjem nagyon szereti. Most már a gyermek is imádja és én is megkedveltem. Sok-sok mákos édesség után jutottam el a mákos gubához. A szikkadt kifli ugyan itt ismeretlen fogalom, de találtam egy kissé édes vajaskiflifélét, amiből el tudtam készíteni.
Tudom-tudom, a képen is jól látszik, hogy a tojáshab kicsit kevés lett a tetejére, de majd a következő alkalommal dupla adagot teszek rá. A tojásos-tejes madártejszerű főzet pedig, amibe a kifli szeleteket mártogattam, túl sok lett, abból a fele is elég lesz legközelebb. Az alábbi receptet már eképpen módosítottam.

Hozzávalók:

8 db vajas kifli, vagy egy kalács, 1,5 centis szeletekre vágva

100 gramm kristálycukor
1 tojássárgája
½ liter tej
vanília kivonat
200 gramm porcukorral kevert darált mák (ízlés szerint)
2 marék mazsola
pici vaj
2 evőkanál darált mandula, vagy zsemlemorzsa
100 gramm porcukor
4 tojásfehérje

Elkészítés:

A sütőt 180 fokra melegítem. A kifliszeleteket egy konyharuhára kiterítem, hogy kissé kiszáradjanak.
Egy kisebb méretű, kb. 4 cm magas hőálló edényt kivajazok és megszórom a darált mandulával. A tejet a vaníliával felteszem melegedni, közben a tojássárgáját a cukorral elkeverem. A meleg tejből két merőkanállal, állandó kevergetés mellett a tojásos-cukros keverékhez adom, majd ha az egészet visszaöntöm a tejes lábosba, közben folyamatosan kevergetve. Pár perc alatt a főzet besűrűsödik, ekkor leveszem tűzről és pár percig tovább kevergetem.
A kiflidarabokat belemártogatom a tejes-tojásos keverékbe, jól kinyomkodom, de vigyázok, hogy ne essenek szét, és elkezdem rétegezni a gubát. Először lefektetem a kiflidarabokat, majd megszórom a cukros mákkal és a mazsolával, majd újból a kifli következik. Ezt addig folytatom, amíg el nem fogynak a hozzávalók.

A tojásfehérjét kemény habbá felverem, hozzáadom a porcukrot és fél percig habverővel tovább keverem. A tojáshabot a mákos guba tetejére halmozom. 180 fokon kb. 15 percig sütöm, amíg a tojáshab teteje szépen bebarnul.

Mi hidegen szeretjük.